Áprilisban már szavazhat a parlament arról a törvényjavaslatról, amely szerint akár három évet is kaphatnak a becslések szerint évi többmilliárd forintos kárt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen dolgozó orvvadászok.

Az elképzelések szerint a vadőrök hivatalos személyek lehetnek, az új jogszabály pedig - amely a szigorítás mellett megpróbál különbséget tenni orvvadász és orvvadász között - hónapokon belül hatályba léphet. Az orvvadászok eddig szabálysértésért pár tízezer forintos bírságot kaptak, és legfeljebb állatkínzás miatt lehetett - ha gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaztak, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaztak, amely alkalmas volt arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását, vagy pusztulását okozza - ellenük büntetőeljárást indítani. Az Országos Magyar Vadászkamara által kezdeményezett módosítás szerint az új Büntető törvénykönyv az eddig csupán néhány tízezer forintos bírságot jelentő szabálysértés helyett immár önálló törvényi tényállásként, önálló bűncselekményként kezeli majd az orvvadászatot. Ennek megfelelően a cselekmény alapesetben két év börtönnel is sújtható lesz, minősített esetben pedig - bűnszervezetben, üzletszerűen, vagy jelentős értékre elkövetve - akár öt év szabadságvesztést is maga után vonna. Az orvvadászat nevesítése mellett hivatalos személynek minősítenék a vadőröket, akik így erősebb büntetőjogi védelmet élvezhetnének. Az orvvadászat elkövetése mellett a gyanúsítottak ellen lopás, és ha az elkövetéshez illegálisan fegyvert is használnak, fegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt is eljárást indíthatnak.

Székely István, az Országos Magyar Vadászkamara jogi képviselője korábbi sajtónyilatkozataiban azt mondta, az évi háromszázezer elejtett nagyvad legalább tizenöt százalékát orvvadászok ölik meg, egyre brutálisabb módon. Ezek az esetek csak akkor derülnek ki, ha tetten érik az elkövetőt, vagy a hivatásos vadászok rábukkannak az elejtett állatok elhagyott tetemére. Egyelőre kérdéses, hogy az új szabályozás miképp tesz különbséget orvvadász és orvvadász között, hiszen adott esetekben másként kell megítélni az elkövetési magatartásokat. Szigorúbban ítélnék meg azt, amikor az orvvadászatot bűnszervezetben, külsős orvvadászok követik el, a legmodernebb technikai eszközökkel felszerelve, üzletszerűen, nagybani megrendelőknek dolgozva. Más lenne a büntetési tétele annak a személynek, aki a vadásztársaság tagjaként jogosan tartózkodik a területen, csak éppen ténylegesen orvvadászatot folytat, és más megítélés alá esne az a vadász, aki egy másik vadásztársaság területére ment át és ott ejtett el vadat. Értékelnék a majdani új szabályozásban a tiltott eszközök használatát, illetőleg a tiltott időszak alatt elkövetett jogsértő vadászatot is. Németországban három évig, különösen súlyos esetekben öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik az orvvadászokat, Ausztriában azonosak a büntetési tételek. Olaszországban másfél év a legsúlyosabb büntetés, Csehországban két év a maximum, Hollandiában három, míg Romániában akár hét év börtönbüntetést is kiszabhatnak.

Forrás: HuntingPress