Cserkelés közben

• a cserkelés tervezett távolságáról, nehézségéről előre tájékoztatni a vendéget.
• a vendégnek előre bejelenteni fizikai terhelhetőségének határait.
• a terep adottságainak és az időjárásnak megfelelő öltözetben cserkelni.
• a vendéget udvariasan figyelmeztetni, ha cserkelés közben túl melegen van öltözve, illetőleg fel kell hívni a figyelmét a meghűlés veszélyeire.
• a kísérő tempóját, mozgását maximum két-három lépéssel lemaradva, lehetőleg a nyomába lépve követni.
• a vendég tempójához a kísérőnek alkalmazkodnia.
• a kísérő mozgását figyelni, hogy a jelzéseit érzékelni, végrehajtani tudjuk és megállni, ha ő megállt.
• a hátul haladó vadásznak is jeleznie, ha valamit észlelt.
• egyenetlen terepen gyakrabban közös(!) pihenőt tartani.
• mielőtt kibukkannának a dombél mögött, megvárni, amíg a vadász kifújja, kipiheni annyira magát, hogy lőni tudjon.
• a vendéget folyamatosan tájékoztatni arról, hogy a terület melyik részén járnak, mi a neve az adott rétnek, hegynek, stb.
• a A szép tájra, kilátásra, stb. felhívni a vendég figyelmét.

• kluttyogó csizmában, nyekergő bakancsban, susogó nadrágban, kabátban, zajt keltő felszerelésben cserkelni.
• a kísérőnek előrerohanni, a vendéget elhagyni.
• a vendégnek a kísérőt megelőznie, csak akkor, ha erre a kísérő biztatja.

• a magaslesre a kísérő (hivatásos) vadásznak kell elsőként felmenni.
• a kísérő vadász felszerelésének felvitelében segíteni.
• a kísérőnek megvárni, amíg a vendég elhelyezkedik és csak azután helyet foglalni.
• suttogva és csak a legszükségesebbeket megbeszélni, esetleg kézjelekkel magyarázni.
• minden, a lesen előforduló tevékenységet megbeszélni a kísérővel vagy a vadásszal.
• a mások által otthagyott szemetet, üres üveget, egyebeket összeszedni és távozáskor elvinni.
• a beíró könyv szerinti előző vadászt esetleges hanyagságára, szemetelésére négyszemközt figyelmeztetni.

• feleslegesen mozgolódni, zajongani, telefonálgatni.
• szemetelni, a lesen és környékén bármiféle “nyomot” hagyni.

• a pontos lövést/lövéseket elősegítő eszközöket használni. (cserkeléshez a célzóbotot, magaslesen a puska alá rakható támasztékot).
• a látott vadról információt kérni és adni.
• a lövésre a határozott, félreérthetetlen felszólítást/engedélyt megvárni.
• a kísérőnek megfigyelni a rálövés helyét és a vad jelzéseit.
• a mértékletesség elvét betartani.
• csak arra a vadra lőni, amelyre a kísérő engedélyt adott.
• a lövés után a fegyvert azonnal tűzkész állapotba hozni.
• a kimúlt vadhoz a vendéget előre engedni.
• a nagyvadat méltó helyzetbe helyezni, hogy a belövés kerüljön felülre.
• a találat helyére helyezni a sebtöretet (leveles ágdarab).
• a vad szájába helyezni az utolsó falatot (amit a vad fogyasztana).
• az elejtőnek és a kísérőnek (és minden jelenlévőnek) kalapjukat kézben tartva legalább fél percig némán megadni a kimúlt vadnak a tiszteletet.
• a kalaptöretet (lehetőleg fenyő vagy tölgyleveles ágat, de nem bokrot)a kísérőnek a kalapjára helyezve az elejtőnek átadni, jobb kézzel pedig kezet fogni és azt mondani: “Üdv a vadásznak!”
• az elejtőnek erre azt válaszolni: “Köszönöm a vadászatot”.

• felfokozott izgalmi állapotunkkal a társunk hangulatát, koncentrációját befolyásolni.
• a fegyvert fölöslegesen babrálni, unalomból célozgatni.
• tudatosan a vadat elriasztani vagy szándékosan hibázni.

• a kísérő véleményét, ítéletét elfogadni.
• felszólítás után minél gyorsabban ismételni.
• megjegyezni és megjelölni a rálövés helyét és az első vér megtalálását.

• a kísérőt hibáztatni, lövésre biztatni.
• káromkodni, a hibát bármi másban keresni.

• a sebzett vadat addig utánkeresni, amíg esélye van a megtalálásának.
• az utánkeresés során a megtalált nyomokat jól láthatóan megjelölni.
• a sebzés bejelentésével a hivatásos személyzet és/vagy utánkeresésére alkalmas vadászkutya segítségét igénybe venni.
• előre tisztázni, hogy ki adja meg a kegyelemlövést a vad megtalálása esetén, mivel a kegyelemlövés joga alapesetben a vadászkutya vezetőjét illeti.
• eredményes utánkeresés után a kutya nyakörvébe töretet tűzni.

• a vendégvadásznak okoskodni, az utánkereséshez utasításokat adni.
• kutya nélkül a vadat tovább űzni, ha az első sebágyból a vad előttünk felkelt.
• éjszaka rossz látási viszonyok között az utánkeresést megkezdeni.

• az elejtőnek fölajánlani, lehetővé tenni, hogy a vadját zsigerelje.
• a zsigereléshez segítséget nyújtani.
• előre tisztázni, hogy az elejtő igényt tart-e a belsőségből járó vadászrészre.
• felajánlani a segítséget a vad felrakásában, elszállításában, egyebekben.
• a kísérőnek gondoskodnia arról, hogy a zsigerelés után víz és kéztörlő legyen a kézmosáshoz.

• a kísérőt a zsigereléskor otthagyni, a segítséget elmulasztani.
• beleszólni a zsigerelő munkájába, kritizálni, okoskodni.

• minden esetben terítéket készíteni, annak rendje módja, valamint az elejtett vadfajnak megfelelően.
• töretet átadni, átvenni, a hagyományos ceremóniáknak megfelelően.
• az elejtett nagyvadnak az utolsó falatot megadni. (Ragadozónak nem jár utolsó falat.)
• ha a vendég az elejtett vadból élete első vadját ejti el, az avatás ceremóniáját elvégezni. (Lásd a vadászias vadászavatás címszó alatt.)
• az elejtett vad fotózási lehetőségét biztosítani, felajánlani.
• a fotózáskor, hogy csak az elejtőnél legyen puska.
• az elejtőnek a zsákmánynál sze-rényen viselkedni, fotózáskor a vad mögé térdelni. A vadra legfeljebb csak a puskát támaszthatja az elejtő. A fényképen a téma a vad, s nem az elejtő.

• a terítéken fekvő vadat átlépni, feleslegesen fogdosni.
• a ceremóniák előtt eltávozni.
• a vadat felnyitott oldala felől fényképezni.
• a vadat lábbal “illetni”, igazgatni.

• a kürtösöknek kalapban, a vendégeknek, kísérőknek, részvevőknek kalappal a kézben meghallgatni a vad halálát jelentő kürtjeleket.

• a kürtjelek után tapsolni, tetszést nyilvánítani.
• az illető vad halála és hallalin kívül más kürtjelet fújatni.
• a kürtösöknek a felálláskor a terítéken fekvő vad hátulsó részének irányában felállni.

• a kocsisnak és a kísérő vadásznak a bakon-, a vadászvendégnek és a kísérőknek a hátsó ülésen ülni.
• a vadászat megkezdése előtt tisztázni, hogy a vad megpillantása, elbírálása után kinek, mi a teendője, milyen engedélyre lőhet a vendég.
• a kocsisnak, illetve a kísérő vadásznak, a behajló esetleg visszacsapódó ágakra figyelni, azoktól megóvni a hátul ülőket.

• a lovak irányába vagy a fejük fölött lőni.
• a puskával hadonászni, célozgatni.
• a fogatvezető dolgába beleszólni, a jármódot kritizálni.
• a lovakat bíztatni, nógatni.

• előre eldönteni, hogy a vendég hova ül, a vezető melletti ülésre vagy hátra.
• ha több vadászvendég is ül a kocsiban, előre tisztázni az elejtők, a kiszállók sorrendjét.

• a gépkocsi vezetésébe beleszólni.
• a területrész megválasztását kritizálni, a sebességet bírálni.
• a fegyver töretlenségéről a kísérőket bizonytalanságban tartani.

• a trófeával a vadnak kijáró tisztelettel bánni.
• a trófeát minden szennyeződéstől megtisztítani.
• szállításkor törődni vele, sérülésektől megóvni.
• tudomásul venni, hogy nem annak nagysága, méretei fontosak, hanem az elejtés körülményeinek élményszerűsége, különlegessége.
• megbecsülni, tisztelni és később is megfelelően kezelni, ápolni.
• természetes valóságában megőrizni.

• becsmérelni, kicsinyellni még az úgynevezett “selejt” egyed esetében sem.
• elajándékozni, eladni, vadászbálon tombola tárgyként kisorsolni, stb.
• élő vad agancsát, szarvát, agyarát trófeának nevezni, mert mindezek csak akkor nevezhetők trófeának, ha azokat szabályos vadászat során zsákmányolták. Ellenkező esetben vagy bűnjel, vagy elhullott állati maradvány.